“Sabzal!” “Hán.” “Borén kóhá.” “Chiá?” “Sharábé warén.” “Parchá?” “Yakk baré mósomá bechár! Randá bogosh parchá.” “Am m m… Cháretag. Man nayáyán gón.” “Sharr ent, bábá! Gamé táchénén.” “Maná gam per nést.” “Gam harkasá per. Zyadah mánjái makan, byá.” Sabzalá kammé hayál kot. Padá gádhiay darwázagy pach kot o Aslamay kashá nesht bale hecchy nagosht. Kammé Sarjamá Bwány
Kalkashán gón wati nódarbarán tayábay lambá saylá at, bale áiá wati hamráh yalah dátagatant o éoká gardagá at. Chammy kapt say kasánén jenekkuán ke tayábay lambá kochk chenag o pandólá kanagá atant, layb o gwázi kanáná rawán atant o náhodá o yaddáráni kerrá máhig pach gragay wástá óshtán atant. Gón hamé gwandhuáni gendagá Kalkashán wati Sarjamá Bwány
Byá mani zenday sadapgwárén hayáláni neshánBé tará paym nabit wáhagay kalmánthén enán Shap bebit shát pa wasshatká parirangániShir shanzit mani sassáay zeminá mahkán Pa tará zend telahrangén ométáni sabáPa man béóstiay jal, shartag o bir o tuppán Hoshkén rakkáni hamok sraptagén bechkand zadagZaymén dardáni hamok kódekén wáhag bérán Malkamut cha maná torsit ke mani sáhá Sarjamá Bwány
Zemestáni bégáhé at. Górichá shikk shikké chér at. Laynay hithará kóthi dán haddé garm dátagat bale marchi cha drostén róchán gwahrter at. Man dán delbandá kambal per dátagat o tachk atán. Delá nagosht ke cha lógá dar byáyán. Delá wánag ham nalóthet. Thiwiá do róch at ke haráb at o métagay mesteriay gwará kaptagat. Man Sarjamá Bwány
Mani hayálay kahiray tholláHamok bégáháShántolé kaytZahir nálitManárá géjit hamé hayáláKe taw kojá ayWati ón hankén o jenday jáháDarámad ay tawDelá man jédhánWatárá porsánBaré man gréwánGón morádán zendayMani hayálay kahiray shántolManárá dáemSekén dant entWati taw jenday shoházá dar kapPa zenday bechkanday rázá dar kapZaipi nálagMani hayálay á shántolay keManárá dant ent hamé hayáláDelá cha porsit hamé Sarjamá Bwány
Kay mán wayráná cherágé bálitDel ganóké ke shapá dhóbárit Taw mani sáhegá sártén áp ayMan mabán róch tará piláshit Agán napt ay mani jóháná byá!Kay jasán pasht kapit sahrá bit Byá mani wáhagay garmén jannatKwaythahá ás mabit dózeh bit Bad hamá ent ke mani marká padKayt mani kabray saruná nálit Máhay sar bit ke bit Sarjamá Bwány
Makárá mesk magosh, jawrá ásomi nagoshantCherágay shapkadagá róchay hákemi nagoshant Kadi balit mani ájuiay delay daryáÉ mawjay áheriá máhay darwari nagoshant Delá dobahr bekant, ácheshit o dág bedantChoshén talabkoshén ahdárá Chákari nagoshant Hatam wadár! É chellag gwazit pa óst, baleHatam pa chellagá chamdár bit kadi nagoshant Má delnawassh, har oppáragárá léket “zánt”Delay taparkahá harchi goshant Sarjamá Bwány
Mehr rozwá kanag nabit, man kotagHecch tamáshá kanag nabit, man kotag Pa tará áyagá bolórbadanKeshk baddhá kanag nabit, man kotag Jangay myáná abétkén zálbuléInkas zébá kanag nabit, man kotag Tahná yakk wáhagé naent edáChé ché randá kanag nabit, man kotag Gend, bechkand o padá hecch magoshChoshén barósah kanag nabit, man kotag É golámiay ahdá eshk Sarjamá Bwány
Poll o rangáni tahá buténayNayke jangáni tahá buténay Sáz o changáni tahá buténayTaw malangáni tahá buténay Anchén kaypé ke dokolkóch bekantSyáhén bangáni tahá buténay Tai zamánag chó bahárá sraptagMáh rangáni tahá buténay Mangeh o shán Balóchi ant taiNám o nangáni tahá buténay Zár pa watkoshiay zahrápén sagár!Shálá zangáni tahá buténay Manzur Besmel
Gádhi daggay sará shatór gerán at. Morwáred bázáray mardomán, mádhián, gádhián o drachkán gón hórkén didagán chárán at. Hecch chizz wassh naat. Daggay rásti kashá kabrestáná kamáshé yakk kabréay sará poll ér kanagá at. O Morwáredá hayál kot ke zend yakk kabrestáné, pollén wáhagáni. “Taw shodig naay?” Áiay mard Zar Háná áiay némagá cháret. Morwáredá Sarjamá Bwány