(Delgósh: É gapp cha Nágománay Wathsápi tawárbandán zirag bitagant.)
Shahid wat sharr ent. Shahmiray máná shahid naent. Shahmiray máná miráni sháh, miráni bádsháh bezán maznén mir.
Dege lahté mardom pa shahidá “namirán”ay labzá kármarz kant. Mani delá é ham sharr naent. Namirán hamá ent ke dáem zendag ent. Engréziá “Immortal” ent, Hendiá “amar” ent. Chóshén bázén mardomé hast ke shahid nabitagant, bale namirán ant. Balóchiay sháeriá Atá Shád namirán ent, bale shahidé naent.
Shahid rajánk nalóthit. Shahid wat sharr ent. Edárah, syásat, sáens, sawáb, imán, pizzá, bargar, jag, gelás, wat sharr ant. Rajánk nalóthant.
Dege gappé esh ent ke incho rajánkári donyáay hecch zobáná nakotag, béke may hamé chizzé mardomá. May kash o gwaray zobánán bechár, Sendi ent, Pashtu ent, Panjápi ent, Ordu ent, Pársi ent. Kass labzán incho rajánk nakant. Engréziá bechár. Engrézi donyáay démáterén zobán ent. Kassá naeshkotag ke Engréziá labzé rajánk kotag. Engrézi beh rajánk nakant, hamáiay jendá zirit, tawáray badalénit wati hesábá, bale rajánk majánk nakant. Bechár “percent”ay labz ent. É Látini labzé, “per”ay máná ent “tahá”, “cent”ay máná ent “sad”. Ni Engréz agan bogoshit “three in hundred”, bit kant. Á koty kanant bale nakananty. “Three percent”esh zortag ke Látini labzé, bale rajánkesh nakotag.
Eshiá abayd, é sáensi zobán harchi ke hast ent Engréziá, Engrézesh kármarz kanant, sáensi gálband drost Látini o Yunáni ant. Engrézáni kerrá zobánzánt hast, zarr o zór hast bale á gálbandán rajánk nakant.
Man hayrán án. Dege zobán dege ráhéá rawán ant bale may mardom neshtag o bésarén labz tráshant o Balóchiá jenni zobáné kanagá ant!
Nágomán