“Dar á cha mani gesá, taw mani zend azáb kortag. Nazánán hamá
chónén shummén róché at ke man gón taw árós kort. É dah sálay tahá
taw maná kojám wasshi dátag, bogosh?” Jaty chapánthé, padá lagaté
jaty, á kapt. Náshotén záh chó hár o hirrópá cha áiay dapá dar áyagá
atant. Á chó botá latth o lagatáni chérá kaptagat, bale cha áiay dapá opp
o abbawé dar nayatk. É cha máhéá zyát at ke áiay ward o warák záh o
mosht o lagat at, bale maróchi latthy sarbár at.
Áiá zánt ke mani hamjwábi áiay zahray ásá chó gásathélá tézter kant.
Badter ganók bit. Jaty, jaty tánke wat damy bort. Latthy chagal dát, tán
darwázagá shot, pad tarret o atk. “Man wápasiá tará edá magendán,
agan na cha man o gandag kass nést” o cha darwázagá dar atk.
Á dhagáray sará chó mordagá tachk at. Áiay haddh o jánay band band cha
dardá proshagá at. Áiá wati chamm nazz kortant. “Hamzah goshit taw
maná wasshi nadátag. Áiay haddá wasshi chéá goshant? Gón áiay
kahólá yakki o tepáki, nánay dayag, ropt o róp, shosht o shód,
mehmándári, mehr o dósti, man wati ján wár kortag bale áiárá ásudag
kanagay johdon kortag. Bé áiay razáyá man wati mát o petay cháragá ham
nashotagán. Hamzahay nezzá wasshiay kyás o kayló ché ent, á wasshi
chéá goshit? Áiá maná jat. Albat gón Hodáyá kayá dast o dáwá hast?”
Padá áiá wati kasáni delá atk. Waliá ke jat o áiá grét, mátá áiay sar
bagalá kort o gosht: “Wali! Tará gohár del bit? Gohár gón taw pádár
nabit, taw nazánay gohár tai gesá mehmáné?” Áiá mát goláésh kort o
gón áiay goshánay lambá wati chamm pahk kortant. Goshty “Ammá!
Man tará, abbáyá o Waliá naylán o dege jágaha narawán.” Mátá á
bagalá kort o sar chokket.
Wahday gwazagá dér nalagget, goshant jenekk chó keshárá ent, zutt
rodit. Wahd o pás máh o sáláni parragán swár, bál kanáná shotant.
Drostén jenekkáni wadhá áiay majgay tahá é habar cha kasániá ródénag
butagat ke jenekkay ges áiay marday ges ent. Áiá wati delay tahá wati gesay singárag o palgárag shoru kortagat o wati hayáláni wájahay
wadárá at ke kadi kayt o áiá bárt o gesay bánok kant.
Padá hamá róch atk ke áiá pa wasshén rócháni ométá gón yakk dhanni
mardéá wati palgártagén gesay rawagay tayári kort ke á ges áiay wati
ges at. Dazgohárán á sambahént, goshant bánórá tán say róchá pari
wati rangá dayant, bale cha áyókén wahd o ákebatay wasshiáni nurá
áiay dém wat chárdahi máhá róshná at.
Dazgohárán gosht ke chammán pach makan ke sál dhokkál bit, bale
áiá pa wati wasshén wábáni sáthagá wati chamm nazz kortagatant ke
chosh mabit ke wáb cha áiay chammán berechant. Dazgoháráni
gwashagay padá, áiá wati chamm gón zórá pretkant. Padá dazgohárán
Korán Sharip, sabzén ták o espétén táséay tahá sápén áp áort o
goshtesh: “Nun chammán pach kan.” Áiá awalá besmelláh kort o
chamm pach kortant o Korán want o cha Hodáyá wati wasshén rócháni
dwá lóthet. Ápy cháretant o dwáy kort: “Yá Alláh! Mani o Hamzahay
delá watmánwatá gón ápá sáp kan,” sabzén táky cháret o wati zenday
kesháráni sabz bayagay dwáy kort o padá áiá wati mát o pet, brát o
goháráni mehr mán delay yakk konjéá band kortant o gón Hamzahá
yakk nókén o wasshén zendéay gwázénagá é gesá atk.
Mát o pet o donyáay goshagay padá, áiá wati poshtá tiranké dát. Áiay
delá gosht boraw mátay gotthá beger o bogosh o jost kan: “Mát!
Shomá gón béwasén jenekkán chéá dróg bandet o áyán cha wati gesá
kasshet? Pet goshit ke jenekkay ges áiay marday ges ent, mard
goshit: ‘Cha mani gesá dar á, é ges ke manig ent, tará hákemi kayá
dátag. Jan málé, pa bahá rasit o anchó ke gesay édege mál o asbáb cha
mani marziá gesá ér ant, anchó jan ham cha mani marziá ent, dóst nabut,
gallénáni, áiay badalá degeré kárán.’”
Áiay delá Sháhgol o Zinat atkant, goshay áiárá naptéá gón jat, trásy
kort o nesht. Sháhgolá sálé chokké aort bale láp porr o kotth halig at,
chokky sar nayatkant. Dáktarán gosht ke mard o janay hón barábar
naant. Mardá eláj nakort, goshty: “Hamé zarrán ke pa elájá dáktarán
bedayán parchá dega jané makanánesh?” Sháhgoli gallént, Sháhgol cha
gamán ganók but. Zinatay gonáh esh at ke áiá jenekka áort bale mardá
sawn dátant, bale man… Mani gonáh ché ent?
Darwázagay drahpáragay tawár but. Áiay hayáláni bandikkay adhetagén
tár trahkáragá sest. Hamzahá padá habar kort: “Taw angat hamedá
neshtagay, santh?” Áiay delá ham páhár kort: “Taw gón Hodáay Hodáiay
dáwá bekan ke tará ayby mán kortag, maná chéá janay? Taw chokké
mani lápá beday, man chon pédáy nakanán? Shomá mardén har dhobbahá janénay sará janet. Shomá ham bandah et. Shomá bimmár nabet? Hodá
shomárá santh kort nakant? Shomá cha Hodái kárán chéá mayárig
nabet? Dáktará tará ché gosht? Tai delá man sahig naán? Wati aybá
mani sará tappay?” Pád atk, Hamzahay dém pa démá óshtát. “Maná
yalah dayay degeré geray padá áiay sará santhiay dhubahá janay?”
Hamzah ganók but, dáty dodasti télánké, á dur shot o kapt. Goshty:
“Dáktar goh warant, jakk janant, dróg bandant dáktar, taw dáktaráni
habar dróg kort nakortant, hayádár o pársá taw butagay. Man tará gón
wati dóstán pajjárók chéá kort? Taw cha áyán pa man inchokén wasshié
gept nakort? Man tará pa zánt gón áyán tahná nakort? Bale taw…”
É habar naatant ke cha Hamzahay dapá dar atkant, goshay srop atant
ke Hamzah áiay gósháni tahá mán réchagá atesh, áiay sará goshay
geróké kapt. Arsy chammáni tahá hoshk butant, nokky cha nádóká chó
jawrá tahl but, thélagy dar godhetant. Hamzahay tawár dur chó ke cha
johlén chátéay tahá byayt áiay góshán kapt: “Boraw, man tai sawn
dátant, sawn dátant.”
Áiay chár jenekk ant, bacché buty bale mort.
Hamzah mazanén dindárén mardomé. Hajjy kortag, drostén mardom
“háji sáheb” goshanty, péshemámi ham kant, dege jané gepty bale é
ham áiay kesmatá “santhé” but.
Nebeshtakár: Gawhar Malek