Drót!
Man tará awali bará kojá distag? Béhál án! Bale manig o tai géshterén pajjáróki gón tai Ballay raw o áyán bitag.
Pahwál!
Taw delsapáén mardomé ay, pameshká chó maná harjáh adhán ay. Begenday bázénéá mani é gapp pa taw shát mabant bale man tará gón wat distag. Haminchok dabják o adhándá pad ham, mani darándhéhiá mán Mazanhórá taw pa man yakk baráté, sangaté o dózwáhé bitagay. Cha Hiliay otágá pad agan man jáhé ráhat bitagán yakké Saminay o domi godhá á jágah tai gwará, gón sangat Lyákat Aminá bitag, gón tai gádhiá.
Balóchiay jwánén nadkár o rajánkár wájah Aziz Kalmatiay gendokiay á sapar o hamá sáhatán beh shamoshkár nabán. Mani o tai ajabén pajjáróki o sangatié. Choshén wahd nabitag ke man o taw namedhetagén. Eshiay masterén sawab géshter taw wat bitagay.
Bahtáwar! Má ke Negwar Médhahay jár jat, awali bará taw wassará sangat Ejáz Záker o wájah Monir Mómen pawn kotant ke: “ Edá hecch Negwar Médhah nést. É chár chórig ant. Shomá mayáet ke sobakk bet.”
Gani poll!
Tará yát bit? Wájah Monir Mómen gón darwéshén Mirá Negwar Médhahá atkagat. Gón rasagá tará ché goshty? “Hán Pahwál! Taw márá gosht ke mayáet, taw dróstán sári kamarzáni jatag o neshtagay.” Taw o Mir Háled Musá démay srapá neshtagatay.
Domi bará manig o tai medhag, ke taw ched o masterén káré gón Barkat Sajjáday ketáb “Mani Ke Maddhi Ent Tayáb”á kot. É ketábá Negwar Labzánki Majles chápagá at, o é dhobbaw tará dayag bitagat. Taw Karáchiá atay. Sattár Sani cha Mashkatá atkagat. Ketáb o zarr hardo taráy dátant.
Sajjáday bahtay kapag ke á dán haptagéá Kushkalátá Bashir Bédáray baytheká kapit, dán wájah Bédár áiay ketábay pézhgálá nebeshtah kant, padá dán chont sálá ganókén Barkat Ali Sajjád hamé pézhgálá delay poshtá dárit, padá ke ketáb chapagá rawt, taw gón Bédárá wati zahri kahriáni sawabá á pézhgálá ketábá hawár nakanay.
Saymi bará taw BiEnEm (BNM)ay kamásh ke cha Wájah Shahid Golámahmadá pad ke Hasá Zapar at, tawy geray ke Hasáyá maná mobáeli koloháni tahá bad o rad kotag. (Á zamánagá Wathsáp nést at, Nókiái maysej etant) É kárá Kásom Paráz, Ómar Kiyá o Séth Halir kanagá etant ke taw o Dr. Hanip Sharip adhetagatay. Taw wassará mani sará shakk atay.
Gani poll!
Choshén hirt o próshén gelag o zári báz ant o démá ham bant, tai mehr salámat bát. Poll! É wahdá ke taw wat mani pad janagá gón sangat Lyákat Aminá Hiliay ótágá atkay, delon bahár but. Yabbaré nesht o kwahnén zang gón dhabbokán shoshtant, o padá dér nagwast azhnók bená bitén.
É dawrá Táj Balóch o Nágomán gón édege sangatán Látini syáhagay sará kárá etant, o man Hiliay ótágá Látini syáhagá o Sayaday “Balóchi Syáhagay Rást Nebisag” á wati manná wánénagá etán.
Taw gón Ostád Monirá eshiay heláp atay. Tará yát bit wahdé má ke Hiliay dawárá gón tai gádhiá per tarragá etén taw é mardom sarkári ejenth goshtant. Maná ádaté gón. Man hamé ke márán démay mardom géshén kanagá ent, man sawt janán yá goshán:
“Apsóz ke sapar kar gai bakati!”
É shayri bandé. Nán sháer yát ent na domi band.
Man ke sawté dapá kot, Lyákatá chére barótán kandet o taw hecch nagosht.
Pahwál!
Mardom ke pól kant ta “Kásháp” o “ Marde áhen” á gendit ta mardom zánt ke Pahwálá agan gendag lóthay godhá hamedá allam dast kapit.
Taw Balóchi shayrani sará jwániá patth o póli kár ham báz kotag. Dambig ke Balóchiay jahgirén ázmánk goshag bit, béde Nágománá ke namannetagy, tai hezmat pa Balochi labzánká sakk báz ant o satá karzant. Bale byá ke ni sare piriá, tará é chónén nádrahiéá gwar jatag.
Albat é Balóchiay chórawi bitag ke may géshterén labzánki mardomán bendát cha Ordu, Pársi o Arabiá kotag bale wahdé ke máretagesh ke márá watá shahdén zobáné hast ta Orduesh wayl kotag o wati zobánesh wati darangázi zobán kotag. Esháni tahá choshén mardom ham dar atkag ke gámé démá shotagant o pa zobánay gehteri o palgáragá káresh kotag. Bale taw sare piriá dege Ordué dombá bastag o padá redánki lacchah nebeshtah kanay ke eshiá Orduay jenday bázén mardomé sháerié nalékit.
Hayr, taw zánay anni man tará chiá chetag o démá kotag? Allam hamé dábá bit ke dán gón taw ják mabit yakké wassh naent o domi mani yakk láchárié ham.
Agan man bogoshán mani labzánki zendé ke kade wat ent, áiay awali wasshi maná hamá róchá bitag ke mani awali ketáb Nyáday Sáheg chapetag o domi maná cha Bibagr Eláhiay é gappá ke má Negwar Labzánki Majles ke Ballay piráni zyáraté, áiay monjáriá kanán.
Gón taw hál o ehwál kanagay mani láchári hamesh ent. Má chónén nábud én genday! Yá may gwará edárah o bonjolá máná nést. Ched o mastrén nábudi kojám ent ke márá may padréch may wati pirénáni bábatá jost kanant, má nazánén. Bibagr jost kant ke Negwar Labzánki Majles kadi jódh bitag o kayá é jwánén kár kotag? Eshiay passaw na Lálbaksh Ázátay gwará hast, nán Sharap Sháday, o drostán géshter mayárig Nágomán ent.
Wahdé man 1985á Ballenegwará atkán o 1986á Ballay hái eskólá shashá dákelah zort, á wahdá ke edá Ballay baynk ent, (Habib Baynk… Balóchay wati tabé, har pólá ke gégter bant, chizán wati rangá nám bandit o hamé dábá bázén chizéay nám rawáj geptag), hamedá Egbálay Sóshal Welpearay kárges bitag o démá Chawdari Hamiday dokkán o Meskinay hóthal o Ballay basay thekánah.
Keblahi némagá Bi Es Oay kárges, Sóshal Welpearay keblahiá náebay daptar o daptaray démá eskól o espetál o aidgáh at. Shambehay dokkáná beger dán Meskinay hóthalá (Anni Shahid Bálách chawk ent) daggay hardo dastán Panjápi darzi, hajjám, mestri o gayrej, halwái o batth o káboli wálá bitagant.
Á wahdá Ballá may sor o por Bi Es Ó o Eskólay bazme adab at. Padá man Ballay Zegránahay Anjomaná Balóchi wánént. Á wahdá Shahid Kandilá Balóchi Sarthipeketh Kórs jódh kotagat. Man Nágománay komakká Anjomaná hamé kórs wánént o Miyá Áskaliay námá ketábjáhé jódh kot. Wati jenday ketáb o cha Kapkopárá Jáwed Zarinay lógay kabáth ke ketábá porr etant, zortant o hamé Miyá Áskali ketábjáhá ér kotant. Chizé ketáb Balóchestán Akédhami Torbatá ham márá dát.
Cha man pad Anjomanay kwahnén, kaccháén kóthiesh ke prósht o pakkáéné bastesh, godhá may ketábjáhay námesh cha Miyá Áskaliá matth kot o Báki Balóchay námá kotesh.
Bale é dawráná Negwar Labzánki Majlesay choshén mazanén sor o poré nést at o nán maná áiay kárges gir ent. Albat Gapur Gechki o Barkat Balwáláyá baré baré kóthié zortag o wati manná sáz o zémeri kalabé pach kotag o máhé do máhá hamedá neshtagant, bale yasshalén kár nán zémaray mardomán kotag nán labzánki mardomán. Albat chosh ke sangatáni gapp ant, bendáti mardománi tahá Barkat Ali Sajjád o áiay kasterén brát Sádek Kámraydh (ranterá wati námy Sádek Negwri kot) gón bitagant. Negwar Labzánki Majles yakk tóké Balóchestán Akédhamiá hawár bitag, padá dán Sharap Shád o Lálbaksh Ázátá byá o padá má gón sangatán dastá kotag.
Má ke dastá kot, drostáni dar thokket bale béde Nágománá, dege kassá gón má hamráhdári nakot. (Sajjád wa Zegránahay Kahir ent cha may watgendi o kasmalékiáni barkatá). Chosh ke ádege Neshnal Páthiay mardom etant, pameshká cha má hazetant.
Padá Alibaksh Dád gón wati sangatán Negwar Árth Akédhamiá jódh kant. Chamedá támorsáchiay hobb Ballay warnáyáni tahá waddit o yakk o do jwánén támor addh bit.
Barkat Ali Sajjád, Mollá Morád o Aid Mahmmad Aid géshter dhanná bitagant o ódá Bakshi Tuti (Bakshi Balóch)ay sarókiá Emárátá Balóch Anjomanay barkatá yakk chágerdé bitag.
Barkat Ali Sajjádá nazánán bale mani delá Mollá Morád o Aid Mahmmad Aid, Bakshi Balóchay johdáni barward ant. Eshán cha hamódá Balóchiay wánag o nebeshtah kanag dar bortag. Lálá Mehráb Dósténá hawár bázén Balóchéá hamódá wantag. Mollá Moráday “Kandhén zanuk, lonth kágadén, dantán golay morwáred ant” o Sajjáday “É kay ent pa man chó jalán bitag” hamé dawray yátgárén shayr ant.
Pahwál! Á wahdá Emárátá chónén labzánki chágerdé bitag gón zémerá hawár, é bábatá cha man taw sharter sarpad ay ke wat hamángor bitagay. Ni atkagay godhá alkápá byá.
Oo Shapag!Taw zánay man tará Shapagay námá chiá tawárá án? Gón Golzárá tará dit, eshkot, ta hamé máret ke Sajjád cha may bémehrián wa géshe wat naent… É bárawá allam gón taw gapp bit dege baré….!
Bale anni Ballay kamásh tawe Pahwál ay! Genday taw é kasterpád gón wat bozorténant o Negwar Labzánki Majles padá azhnók jódh kotén, Balóchi shayráni sará patth o póli kár kotén, tákbandé kasshetén o Balóchiay Látini Syáhagá sheng kotén, Negwará padá médhah kotén, baláháni mát biténay!!
(Cha panahgiráni bonjoléá)