Drót o salám wájahén Mojib poll!
Maná chandé róch bit, wathsápi diwáná tai bésarag o bébonén gappán gendán man ajab hayrán o paréshán án. Man tará gendán ke taw Balóchiá, Balóchi zobáná yakk gundhárén chátéá némgotth ápá kanay. É Balóchi zobánay gapp ent. Man wati gappán kanán. Man wati gappán tará pa kágad goshagá án.
Man wati bongappá tekrárá kanán. Tará é angatá samá nést "Nun" (ن) betrekk o bétawár chón bit?
Konnal (کُنّل) edá do "Nun" ant. Kojámiay tawár chest ent o kojám nun bésokun ent?
Pésará man eshán bóg kanán tará samá bit.
کُنّل (کُں + نَل)
Bezán awali "Nun" bétawár ent. Chandé gapp man Arabiá nebisán.
کانگی (کاں + گی)
کانگشک (کاں + گَشک)
بانگ (باں + گ)
ٹانکی (ٹاں + کِی)
Man tará esháni darwar hamé wástá dát ke taw zut eshán shonás kot bekanay bale é pa tará yakk mazanén kárbázié bit ke taw bétawárén "Nungonnah"á chón shóház kanay?
É habará man sharr zánán ke wájah Mojib é tai wasi káré naent parcháke man tai bésoddi gwáz o wál kotag.
Edá delgósh kan:
نُنّک (نُ نْ نُ ک)
É say "Nun" ant, yakkén redá yakkén ápá kaptagant. Edá taw eshán chón shonás kanay ke kojám "Nun" bétawár ent?
Tók(myán)ay "Nun" bétawár ent.
Mani habarán shawk shawká delgósh kan.
"Syáhagay Rást Nebisag"ay ketábá "130 o 132" tákdémá taw padá hurtwán kan.
لَمب ، سُمب ، رُمب
لَنب ، سُنب ، رُنب
É dánk wájáh Sayadá tai wadhén nábaladáni wástá shón dátagant. Sayadá zántag chó Mojibá chandé mardom hast ke eshán haráb gomán kanant. Harábén sóján kanant.
نمبر ، لمبر
ننگر ، لنگر
دبیّابھارتی ، دیبارتی
شکتی کپور ، شکتی گپور
É dhawlén hazárán gapp hast. Maná hamé bass ant. Shomá may warná anchó napsiáti kotagant ke é habar kanag nabit. Nambar dari gálé bale lambar zagrén Balóchié. É kojám gapp butag?
É báwastá man dege róché diwáná gón taw hamnyád bán. Mantek(mannánk)á delgósh kan:
Awalsará é zánag lóthit ke wájáh Sayad Háshomiá óshtay néshán ( ْ ) parchá jódh kotag? É gappá tará marchi man goshán. Hamá jwánáb, hamá kasshábá wat mán watá sangati o hamrahdári kot makanant godhá jwánáb wati kárá wat kant. Bezán jwánáb kasshábay chamdár naent. Man "jwánáb" labzay jenday darwará dayán delgósh kan:
Man sáriá jwánábá bóg kanán tai jedhah palgár bit.
جْواناب . J + wá + ná + b
"J" éoká óshtátag "Wá" eshiá wati hamráhiá gón ent. "Ná" eshiá ham wati hamráhiá gón ent. "B" óshtay talambáni chérá ent. "J"á kasshábay hecch hájat nabut, jwánáb jódh but.
Man tará kammo sor o pori wadhá óshtay pajjárá kanáénán.
شَدْر
Edá chárán kan, tai moshkol ásán bant: Agan óshtzadén gálárá kasshábá gón kár bébanday, wati tawár o bezántá badal kant. Kammo ( شَدر )á gón kasshábán kár bandén.
"Shadar," "shader," "shador" o "shadr" (a, o, e) é sayén kasshábán "شَدْر"ay rang záher nakot. "dr kasshábay chamdár o wástén naat. "Shadr" jódh but.
balkén taw delá bogoshay ke maná é habar sáriá samá butag. Man goshán tará samá nést at ke man é dábénk(pattern) tai demá ér kotag.
Byá asal mólá goshán:
ثمینہ کنول
"Saminah"á yal kan. Man tahná "Kanwal"á zirán.
"Ka + n + wal" hamá "Nun"ay sarborá ósht janag bebit, á "Nun" wat "Nungonnah" jódh bit.
Sayaday kármarz kotagén "Nun"á démá ér kanán:
بانگ ( بَا + نْ + گ )
Hamá "Nun"ay sará Sayad óshtay neshán jatag bezán "Nun" naent, "Nungonnah" ent.
بانگ ( بَا + ں + گ )
Bángay "Nun" kasshábay wástén nabut.
Wájah Mojib!
Man zánán taw mani gappá póh nabay. Taw é kárán makan. Taw Manday chátán hesáb kan: Molláchát, Kásuchát, Sammichát , Rayhánchát, Mobárekchát , Shárádchát. Taw é chátán hasáb kan. É kárán kár madár, zobán táwánbár bit.
Kasterpád
Seráj Róshen