Gódi Mahrangay Kágadé Pa Bánok Garidah Párukiá
Dóstigén Bánok Garidah!
Omét kanán ke taw wassh o dráh ay. Mán zendáná mani gwará na dámag hast o nán ke mobáel dazrasá ent. Pameshká mán chágerdi rasándará tai dátagén nekánán nagendán. Bale man porromét án ke taw mani bastagén omray kayz delay maylá ér jatag.
Mani gendoká atkagénáni tahá yakkéá gosht ke cha doshambehá, hamé róchá ke maná o mani sharapmadén hamráh wájah Sabgatolláhá omray kayzay shezá bandag bitag. Gón man tai hamá geptagén golgedáray támorband padá sakk sheng ent, áiay tahá taw merr kotag ke man nán éoká Biellayá ér bejanán balkén hamá Panjápi puryágeráni háterá dirén pand boborrán, lángmárch bekanán ke bakawle taw Balóchestáná koshag bitagant.
Wahdé gón taw mani golgedár ke sheng but, hamá wahdi delá at pa tará nemdié nawisán. Bale dazgatthián moh nadátag. Ni ke gég án o támorband ham padá sheng ent, ta lóthet ke kwahnén wámé adá kanag bebit.
Balkén tará yát bebit, wahdé taw maná Biellayay ér janagay goshagá atay, Gazzahá chokchéni bená bitagat. Kollén Palastini o áháni dózwahán róbarkatay thuhén rasándará hamé chokchéniay sará ke gapp kanag lóthet godhá jost geragay nimóná cha áhán hamé lóth kanag but: “ Shomá 7 Aktubaray kotagén káray padá Hamásá ér janay?
Mani nezzá é jostay jend rad ent ke 7 Aktubaray bábatá Hamásay kotagénáni pallámorzi kanagi ya ér janagi ent. Jédhah Hamás yá 7 Aktubar naent. Hamás o 7 Aktubar jédhahay dróshom o chedag ant. Jédhah Esráilay Palstiná pa zór geragayg ent. Hamás hamé jédhahay wadi kotagéné, aziat darangázi o góyákay chédag ent. Anchó Biellay ent.
7 Aktubará koshag bitagén Esráili bebant yá Balóchestáná mortagén puryáger, hardo zórgiriay wadi kotagén jáwaráni dém pa dém kanagá abayd némbondag ant. Hamá wahday jáwaráni hamsangi ent.
Mani dazbandi bass hamesh ent ke agan róbarkatay zardárén rasándar yá Esráilay Ebráni Ryást 7 Aktubará bass tahná jédhahay darangáz o góyakay chédagé mamannant, padá ham 7 Aktubar gón á chokchéniá hamsang but nakant ke Netanyáhuay sarókiá róbarkati sámrájay sarkamáshiá Tallabibá mán Gazzahá dán do sál o némá kotag. Man deljam án ke taw mani é gappá wassh mannay. Cha dazgiriá pésh man chágerdi rasándará tará modám cháretag. Taw Palastinay baláhén mannóké ay,o man ham. Má Balóch démrawi dóstén hamok zérdastén ráján gón hamkópag bén. Bale maná hamé pahmá naayt ke “Maynesthrim yá Méthrópolithan” mán Pákestáná hamá mannánk o mantak pa Palastiná jwán lékag bant o hamé mantak o mannánk ke Balóchestán yá pa Pákestáni zérdastén Kashmirá sar bant badén bant.
Taw hálkáré ay. Man eshkotag ke hálkár wánók bant, sakk báz ketáb wánant. Esráil o Hamásay námdárén nebeshtakár Jalbir Áshkaray ketáb o nebeshtag taw allam wantagant.
Áiay ketábéá man wantagat “Wadgendén Mehrwánéay Gomán”. Eshiay mól o morád esh ent ke mardom pa mehrwániá pa wat zérdast gechén kanant. É dar chengay maksad é bit ke gón hamáiá tai nazziki hast, tai chammán bazzag ent. Bale hamá bazzag ke rang, din, ráj o zobánesh deger ant, áháni sará bitagén zóráki pa taw zóráki naant. Bezán taw jaháni kerdánki redá zórákiay heláp naay. Balkén taw zórakiay hecch heláp naay. Taw hamá wahdá zórákiay heláp bay ke taw wat áiay ámách bebay.
É hamé wadgendén mehrwániániay barward ent ke Talat Hosén Plóthélá sawár bit, rawt Palastiná sar bit, bale cha “Raynjarz” ay tirán Ráwalakóthá shahid bitagén Kashmiri áiay delá Hendostánay kárdár o chárig ant. Yá baniádam cha poshtá wártagén wati tirá zórákié márit, bale Balóch, Pathán o Kashmiriay sinagá paywastén hamé tir pa áiá watandóst bant.
O haw! Cha Gazzahay chokchéniá maná gir atk. Yakk chokchénié 1971á ham bitagat. Maynesthrim yá Méthrópolithan” Pákestánay tahá é chokchéniay padá cha Bangaládéshá pahelli lóthagay badalá hamá kant chó Esráilay dábá “Moktibáheni”ay nimóná pa eshiá ráh o dar shóház kanag bit. Hameshiá gishén gón.
Hamé wadhá, Esráil Gazzahá wati chokchéniá, chokchénié managay badalá , Hamásay 7 Aktubaray oroshá nimón jódh kant, watá bémayár kant o Gazzahá lakkán mardománi margá gón 7 Aktubará hamá hazár mardománi margá hamsang kant. Belkol hamé dábá “Motáleahe Pákestán”ay ketábán beger dán Jáwed Jabbáráni jódh kotagén kabzi támorán byá Rodaratki Pákestánay tahá bayókén kosht o koshár o badkáriáni nimon hameshiá kanant o goshant ke é Hendostánay hélkári dátagén “Moktibáheni” á Panjápi o Behári koshtagant.
Man tará wati dátagén golgedáray tahá goshtagat ke pa mani Biellayay ér janagá jédhah gishwár kanag nabant. Agan bégwáhén Balóch pa Biellayay ér janagá wati lógán sar bant, ta man Pákestánay Mináray sará óshtán o éry janán. Hamé wadhá ódá jédhah Gazzahay naent Tallabibayg ent. Belkol hamé wadhay jendá edá ham jédhah Balóchstáná nán Eslámábád o Láhórá ent.
Zik ham jédhah Dhákahá naat, Láhór o Eslámábádá at. Anchó ke ódá jédhah Moktibáheni yá Hamás naent. Hamé wadh edá ham boni jédhah Biellay naent. É gapp daná wahdi pahmá naayt dán taw “Maynesthrim o Méthrópolithan” Pakestán wadgendiay mehrwániay ámách ent.
Man é nemdiá pa dege shegán o pogánéay kanagá nebeshtah kanagá naán. Hamá chágerdá ke mani syási hélkári ke bitag, ódá záh dayag o shegán jangay badalá grán o sangini o mantak o mannánk hél dayag bit. Má lóthén “Maynesthrim yá Méthrópolithan” Pákestánay hákem o chá hákemán géshter óday tai wadhén goshád o poshti mardom ham záh o tiray badalá mannánk o sanginiay gappá bekanant.
Mantak o sanginiay lóth ent ke taw gón hamá máresht o báhandán mani golgedár geptagat, gón hamá jazbag o báhandán “Ensedáde dahsahtgardi”ay adálatay káziay ham golgedáré sheng kan, ke áiá maná omray kayday shezá dátag.
Tará Jajj é jost kanagi naent ke omray kayd parchá dátag?
Pánsi parchá nadátag… Pákestánay “Maynesthrim” cha rasándará jetá naent.
Jajjá bass hamé jost kanagi ent ke kojám kotagén gonáhay padá márá omray kayzay shezá dayag butag. Jajjá ér majan, cha ér janagá may monsep sharr nabant. May jédhah monsep naent , Ámidges ham naant. É bass jédhahay hóni o bésharmiay chédag ant ke man esháni shekár bitagán, Ali Wazir bitag. Lakkán dege mardom ant. Jédhah hamá mardom o áháni nezám ent, bandobast ent ke cha áhán tachk o rástén golgedár geragay badlá tai “Maynesthrim” rasándar del jant.
Nemdi dráj but, ni razá lóthán.
Rajánk: Hasá Bejjár